Bevallom, nagyon ritkán sütök muffint, aminek az okát magam sem tudom, mert amikor mégis rászánom magam, többnyire jól sikerül. A tökéletes muffin nekem szép, kerek, repedezett tetejű, és itt csúszott el legtöbbször a muffinprojekt, ugyanis hiába jöttek fel gyönyörűen sütés közben, hűlés során újra laposak lettek. Valószínűleg nem is nagyon kísérleteztem volna vele, ha nem kaptam volna egy meseszép konyhai robotgépet, amire kb. azóta vágyódtam, mióta 13 évesen elkezdtem nézni Nigella főzőműsorait. A gép felavatását kenyérrel kezdtem, ma pedig következett a muffin, ami végre úgy sikerült, ahogy a nagykönyvben meg van írva. 12 muffinhoz a következőkre lesz szükséged: 
- 320 g finomliszt
- 2 tk. sütőpor
- egy csipet só
- 120 g cukor
- 180 g margarin (nyilván vajjal jobb, de szerintem a muffin simán elbírja a margarint is)
- 4 tojás
- egy kevés tej vagy joghurt
Első lépésként kimérjük és leszitáljuk a lisztet, majd hozzáadjuk a sót, valamint a sütőport. Ezután a tojásokat habosra verjük a cukorral, majd apránként hozzáadjuk a vajat/margarint, amit az egyszerűség kedvéért fel is olvaszthatunk. Ehhez 2-3 részletben keverjük hozzá a lisztet, majd lazítsuk a tésztát egy kevés tejjel vagy joghurttal. Sűrű, de azért kanalazható tésztát fogunk kapni, amit egyszerűen csak adagoljunk papírral kibélelt muffinformákba, és tegyük be az előmelegített, 200 fokos sütőbe. Ha ízesített muffint szeretnénk (és miért is ne szeretnénk), még sütés előtt bele kell forgatnunk a tésztába a tetszés szerinti gyümölcsöket, fűszereket, vagy csokit, sőt, a cukor elhagyásával sós muffint is készíthetünk, ekkor a vaj egy részét helyettesíthetjük olívaolajjal. Fontos, hogy a formákat színültig töltsük a tésztával, a muffinok ugyanis csak így lesznek szép magasak, a plusz titok pedig, hogy amikor már késznek látjuk őket, vegyük lejjebb a hőfokot 150-180 fokra, és süssük így további 5 percig. Ez a muffin olyan, mint amilyennek lennie kell: könnyű és habos, de ugyanakkor tartalmas, remélem, ti is szeretni fogjátok.
